Környezetvédelmi megbízott:
93/1996. (VII. 4.) kormányrendelet rendelkezik arról, hogy mely tevékenységekhez szükséges környezetvédelmi megbízottat foglalkoztatni, tehát ez azt jelenti, hogy nem kell folyamatosan főállásban alkalmazni környezetvédelmes szakembert.
KAR rendszer:
Minden környezetvédelmi adatszolgáltatás első lépése a környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok egyszeri bejelentése a környezetvédelmi alapnyilvántartó rendszerbe (KAR). A bejelentkezést a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) kormányrendelet alapján kell megtenni.
Környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ):
természetes jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyedi környezetvédelmi azonosító adata.
Környezetvédelmi területi jel (KTJ):
környezetvédelmi objektum (pl. telephely) egyedi környezetvédelmi azonosító adata.
Éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) kell benyújtani a légszennyező forrás tényleges működésének megkezdését követően minden év március 31-ig az előző évi légszennyező anyag kibocsátásokról. Az éves jelentés célja, hogy a bejelentésre kötelezett légszennyező forrást üzemeltetők a tevékenységükkel kapcsolatos levegőterhelés éves mértékéről számot adjanak. Az éves jelentés alapján történik a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése. A hatóság által ellenőrzött adatok hazai és nemzetközi jelentési, leltárkészítési- és elemzési feladatok alapjául szolgálnak.
Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó minden engedélyköteles légszennyező forrás üzemeltetőjének meg kell tennie legkésőbb a működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg. Alapbejelentés kell tennie továbbá valamennyi (E)PRTR jelentésköteles tevékenységet folytatónak legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt. Az alapbejelentésben megadott telephely szintű adatok elsősorban a környezetvédelmi engedélyekben előírandó követelmények meghatározásához szükségesek a hatóság számára.
FAVI adatszolgáltatás:
Éves környezetvédelmi bevallások, adatszolgáltatások elkészítése, adatlapok kitöltése a hatóság(ok) felé a vízminőség védelem területén
Monitoring rendszer (MIR): a Kr. 3. § 32. pontja alapján a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő- (együtt észlelő-), ellenőrző hálózat. A monitoring rendszer az azonos célú észlelő-, ellenőrző pontok halmazát foglalja magába. A monitoring rendszer célja a monitorozás során hosszabb időn keresztül nem változik, ezen belül azonban az észlelő-, ellenőrző pontok, objektumok száma és azok tulajdonsága változhat.
Környezeti hatásvizsgálat:
A környezet állapotának felméréséhez környezeti hatásvizsgálatot készítünk. A hatásvizsgálatban a kidolgozóknak az a fontos, hogy a jellemző és tartós maximális hatásintenzitás hogyan viszonyul a hatásviselő érzékenységéhez. Az értékelésnél a tartósan legrosszabbnak számító helyzetből kell kiindulni.
Alapelvei
- Elővigyázatosság, megelőzés
- Legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel
- Megelőzi a környezetszennyezést
- Kizárja a környezetkárosítást
- Leghatékonyabb megoldás
- Felelősség
- Együttműködés
- Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság
Miért készítik?
Jogszabály tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek esetében Hatásvizsgálat készítése kötelező. Ilyen feladat például
- A környezet állapotának mennyiségi, minőségi jellemzőinek feltárásának, terhelhetőség és igénybevétel mértékének, valamint további elérendő állapotainak meghatározására.
- Nemzeti környezetvédelmi program keretein belül a környezet állapotának bemutatására
- Éves beszámoló a környezet állapotáról
- Országos környezetvédelmi információs rendszer működtetése
- Dokumentációk, tanulmányok készítése
Továbbá önkéntesen végzett vizsgálatokhoz is készíthetők hatásvizsgálatok. Például mikor egy gazdálkodási szervezet meg szeretné ismerni, hogy a tevékenysége milyen hatással van a környezetre, vagy éppen tudományos kutatás keretein belül is készíthető.
Kik készítik?
A környezeti hatásvizsgálatot az közigazgatás készíti, amely további alegységekre bontható.
- Államigazgatás: Országgyűlés, kormány, környezetvédelmi miniszter
- Önkormányzatok: Települési és területi
- Területi környezetvédelmi hatóság
- Gazdálkodó szervezetek: ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás
Mikor készítik?
Erre a kérdésre három válasz lehetséges. Adott időszak eredményeinek értékelésekor, új szabályozás bevezetésekor, valamint a közvélemény tájékoztatásakor, amely időszakos.
Mivel készítik?
Szükséges alapadatok a tevékenység, a környezeti állapot és nem utolsósorban a terjedési viszonyok Az értékelés több típusú lehet többek között irodalom, modellek, statisztikai, térképek valamint fizikai és kémiai ismeretek
Hatástanulmány:
A hatásvizsgálati szakaszok eredményeit a kérelmezőnek előzetes környezeti hatástanulmányban és részletes környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek, továbbá a meghibásodás vagy a baleset miatt várható környezeti hatásokat is
Előzetes környezeti hatástanulmány
Egy tevékenység megkezdésének a szándékát a kérelmezőnek be kell jelentenie a felügyelőségnek. A kérelemhez előzetes környezeti tanulmányt kell csatolni. Ennek a tanulmánynak az alábbiakat kell tartalmazni:
- A tervezett tevékenység célját, telepítési és technológiai tervezés leírását, a létesítmény szükségességének indoklását, továbbá a tervezett tevékenység elmaradásából származó környezeti követelmények leírását
- az első pontban foglaltak megvalósításából származó környezetterhelés és környezeti igénybevétel mennyiségi és minőségi leírását
- Környezetre gyakorolt várható hatások előzetes becslését
- Azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása csak további hatásvizsgálatok készítésével válaszolhatók meg
- Azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek.
Részletes környezeti hatástanulmány
Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott hatástanulmány, amelynek a következőket kell tartalmaznia.
- Részletes leírást, a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással
- A hatásterületek behatárolását, ideértve a térképi bemutatásokat is, és a területek környezeti állapotának ismertetését a tevékenység megvalósítása nélküli helyzetben
- A környezet állapotában a tevékenység következtében létrejövő változásoknak a környezeti elemekre és az emberi egészségre gyakorolt hatása előrejelzését, értékelését
- a környezet állapotának változása miatt várható egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények becslését
- A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározását
- Részletes hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrását, az alkalmazott módszereket, azok korlátait és alkalmazási körülményeit, az előrejelzések érvényességi határait
- A felhasznált tanulmányok listáját, a tanulmányokhoz való hozzáférés módját
- azoknak az adatoknak a megjelölését, amelyek a törvény értelmében államtitkot képeznek
- A nyilvánosság számára közérthető összefoglalót
Munkahelyi kockázatértékelés: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
A kockázatértékelés fogalma nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét.
A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeret és a józan ész.
Egységes környezethasználati engedély kérelem:
Vizsgálni szükséges a tervezett tevékenység nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki tervek figyelembe vételével számítani, becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem fontos része az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése és a tevékenységből származó kibocsátások mérésére, ellenőrzésére szolgáló módszerek ismertetése.
Környezetvédelmi tervfejezet:
A környezetvédelmi tervfejezetet akkor szükséges elkészíteni, ha az engedélyezendő tevékenység a környezetre káros hatással lehet, továbbá az illxetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatóságként működik közre az engedélyeztetési eljárásban. A benyújtott engedélykérelmi dokumentáció mellett vagy részeként elkészített környezetvédelmi tervfejezet alapján adja ki szakhatósági állásfoglalását az illetékes felügyelőség. Különösen két engedélyezési eljárás során szükséges a környezetvédelmi tervfejezet elkészítése:
- telepengedélyezési eljárás során telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatása érdekében
- az építési engedélyezési eljárások bizonyos eseteiben,
Szennyvízzel kapcsolatos önellenőrzési terv:
Szennyvízkibocsátás esetén szükséges az önellenőrzési tervet készíttetni és jóváhagyatni a Hatósággal, amennyiben a szennyvízkibocsátás meghaladja a 15 m3/d mennyiséget vagy amennyiben a Hatóság megköveteli. Az önellenőrzési terv a tisztított szennyvíz monitoringjáról szól.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
- 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
Talajvédelmi terv:
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint az alábbi esetekben talajvédelmi tervet kell készíttetni talajtani szakértő bevonásával:
– szennyvíz, szennyvíziszap, engedélyokirattal nem rendelkező szennyvíziszapkomposzt termőföldön történő hasznosítása
– nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosítása
– hígtrágya kijuttatása,
– öntözés, illetve vízrendezés megvalósítása
– 2500 négyzetméternél nagyobb gyümölcsültetvény termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon történő telepítéséhez,
– zöldmezős beruházásoknál humuszos termőréteg mentéséhez, ha a beépítés 400 négyzetmétert meghaladja
– termőföld időleges más célú hasznosításhoz, rekultivációhoz, ha a teljes terület meghaladja a 400 négyzetmétert, vagy vonalas létesítménynél az 500 négyzetmétert,
– erózió elleni műszaki beavatkozásokhoz, tereprendezéshez,
– talajjavításhoz
– árutermelő borszőlő, törzs- és kísérleti szőlő (1000 négyzetméter összes szőlőterülettől).
Települési hulladékgazdálkodási terv:
Egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladékkeletkezéssel járó tevékenységi körére.
Telepengedélyezési eljárás:
Bejelentéshez kötött tevékenység esetében
Az építésügyi hatóság állásfoglalásának megkérése – hivatalból – arra vonatkozóan, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg ezek hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18.§-ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
A fenti bekezdésben meghatározott feltétel fennállásának vizsgálatát követően az ügyintéző a telepet haladéktalanul nyilvántartásba veszi és az interneten közzéteszi.
A nyilvántartásba vételről kézbesítés útján értesül a:
- kérelmező,
- szakhatóságok,
- munkavédelmi hatóság,
- rendőrség.
Telepengedély-köteles tevékenység esetében
A telep és a telekhatár szomszédos ingatlanok tulajdoni lapját hivatalból beszerzi a hatóság.
Az építésügyi hatóság állásfoglalásának megkérése – hivatalból – arra vonatkozóan, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg ezek hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18.§-ának (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e.
Az ügyintéző helyszíni szemlét tűz ki, melyről értesíti az alábbi szakhatóságokat:
- népegészségügyi feladatkörben eljáró járási hivatal,
- környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró, a telep fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal,
- vízügyi, vízvédelmi hatóság,
- jogszabályban meghatározott esetekben a tűzvédelmi szakhatóságként eljáró Katasztrófavédelmi Kirendeltség,
- jogszabályban meghatározott esetekben elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási hivatala,
- jogszabályban meghatározott esetekben az élelmiszerlánc–felügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
- ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan műemléki védelem alatt áll a kulturális és örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási hivatal.
A helyszíni szemléről a szakhatóságok mellett értesítést kap:
- a kérelmező és
- a telep és a teleppel közvetlenül szomszédos (közös telekhatárú) ingatlanok tulajdonosai, ingatlan nyilvántartás szerinti használói.
A helyszíni szemléről szóló értesítés legalább a kitűzött időpont előtt 15 nappal kerül kiküldésre.
A szakhatóságok megállapításaikat jegyzőkönyvbe mondhatják. Hiánypótlás esetén – határidő kitűzése mellett – mind a kérelmezőt, mind az engedélyt kiadó hatóságot értesítik.
Az ügyintéző a telepengedély megadásával egyidejűleg a telepet nyilvántartásba veszi és az interneten közzéteszi.
Az engedélyt vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot az ügyintéző közli:
- a kérelmezővel,
- a telep és a közvetlenül szomszédos – a teleppel közös határvonalú, telekhatárú – ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal,
- az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,
- a munkavédelmi hatósággal,
- a rendőrséggel.